Nep Rekl

Döbbenetes adatok - vesztett a minimálbér a létminimummal szemben


 admin    10 jún : 18:23
 Nincs    Gazdaság

Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 253,8 ezer forint kellett tavaly az elfogadható színvonalú megélhetéshez.

eletEgy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 253,8 ezer forint kellett tavaly az elfogadható színvonalú megélhetéshez.

Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 87 510 forint volt, a 2012-es 85 960 forint után − derül ki a KSH friss számításaiból. Az egy főre jutó érték háztartástípusonként az 54−87,5 ezer forintos sávban szóródott 2013-ban. A statisztikusok létminimumon azt az összeget értik, ami biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény − a társadalom fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő − szükségletek kielégítését. A fogyasztáson alapuló és abszolút küszöbnek megfelelő küszöbérték nem az egyetlen − és a gyakorlatban nem is a leginkább használt − mutató, mivel ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.

Egyre távolabb van a minimálbér

Még 2005 őszén, az egykor volt Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a három évre szóló minimálbér-megállapodás megalkotásakor mindhárom oldal elfogadta azt az elvet, hogy a legkisebb bér nettó értéke minél előbb érje el a KSH által közzétett, egyszemélyes háztartásra számolt létminimum mértékét. Ez 2005-ben nem teljesült, csak a bruttó minimálbérre volt igaz, ám ez azóta sem jött össze - igaz, azóta már az OÉT is a múlté, helyébe - csupán javaslattételi lehetőséggel bíró - Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lépett.

Tavaly ugyanis az elfogadott legkisebb bruttó bér 98 ezer forint volt, amelynek a nettója 64,2 ezer forint volt, miközben Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 87,5 ezer forint volt. (Ráadásul idén sem javul érdemben a helyzet: a 2014-re érvényes 101,5 ezer forintos legkisebb bér nettója - családi adókedvezmény igénybe vétele nélkül - is csupán 66,5 ezer forint, míg az egy főre jutó létminimum - egy százalék alatti emelkedést feltételezve - várhatóan 88,2-88,4 ezer forint lesz.)

Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

Az pedig csak hab a tortán, hogy a 2012-ben a minimálbér nettója (60,9 ezer forint) még a szegénységi küszöbértéknél is kisebb volt. A KSH adatai szerint ugyanis 2012-ben 66 399 forint volt az az OECD-módszertanon alapuló, szegénységi küszöbként meghatározott jövedelemszint, vagyis akik ennél kevesebbet vittek haza abban évben, szegénynek tekinthetők.

A nagyobb család olcsóbban működik

A KSH által kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen - és a gyakorlatban nem is a leginkább használt - küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.

A KSH által számított létminimum értéke 2013-ben 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben a 1,7 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-növekedéssel (2012-ben e két érték 2,4, illetve 5,7 százalék volt). A teljes árindexnél nagyobb emelkedés oka, hogy az átlagnál jobban drágultak tavaly az élelmiszerek és a dohányáruk.

Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 87,5 ezer forintból élt meg a múlt évben, míg két főnek már 153,1 ezer forintra van szüksége a létminimumhoz. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 253,8 ezer forint kellett az elfogadható színvonalú megélhetéshez. Az adatok szerint itt is érvényes a méretgazdaságosság, azaz minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg: a két felnőttből és négy gyermekből álló háztartásban fejenként havi 54,0 ezer forint is elegendő.

Létminimum háztartásonként (ezer forint)
  2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Aktív korúak háztartása
1 felnőtt 66,3 71,7 75,0 78,7 83,9 86,0 87,5
1 felnőtt 1 gyermekkel 109,3 118,4 123,8 129,9 138,5 141,8 144,4
1 felnőtt 2 gyermekkel 142,5 154,2 161,3 169,3 180,5 184,8 188,1
2 aktív korú felnőtt 116,0 125,5 131,3 137,8 146,9 150,4 153,1
2 felnőtt 1 gyermekkel 159,1 172,2 180,1 189,0 201,5 206,3 210,0
2 felnőtt 2 gyermekkel 192,2 208,0 217,6 228,3 243,4 249,3 253,8
2 felnőtt 3 gyermekkel 218,7 236,7 247,6 259,8 277,0 283,7 288,8
2 felnőtt 4 gyermekkel 245,2 265,4 277,6 291,3 310,6 318,1 323,8
3 aktív korú felnőtt 165,7 179,3 187,6 196,8 209,9 214,9 218,8
3 felnőtt 1 gyermekkel 208,8 226,0 236,3 248,0 264,4 270,8 275,7
3 felnőtt 2 gyermekkel 241,9 261,8 273,8 287,4 306,4 313,8 319,4
3 felnőtt 3 gyermekkel 268,4 290,5 303,8 318,9 340,0 348,1 354,4
3 felnőtt 4 gyermekkel 294,9 319,2 333,9 350,4 373,5 382,5 389,4
Nyugdíjas korúak háztartása
Egytagú 59,6 64,6 67,5 70,9 75,5 77,4 78,8
Kéttagú 102,7 111,2 116,2 122,0 130,1 133,2 135,6
Háromtagú 145,8 157,8 165,1 173,2 184,7 189,1 192,5
Forrás: KSH

Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosár szereplő mennyiségek alapján kalkulálják. A 2013-as átlagárak alapján egy aktív korú felnőtt kosarának értéke havi 24,1 ezer forint volt. A különböző korú személyek tápanyagszükséglete eltérő. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) számításai szerint a legfeljebb 14 évesek élelmiszer-normatívája a felnőttekéhez képest 77,8 százalék, a 60 évesnél idősebbeké pedig 88,2 százalék, azaz a 0-14 évesek havi élelmiszer-normatívája 18 749 forint, az időskorúaké pedig 21 255 forint. Így számolva például a két aktív korú felnőttből és két gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája tavaly havi 85,7 ezer forint volt.

Egy aktív korú felnőtt élelmiszerkosara 2013-ban*
Megnevezés Havi mennyiség (kilogramm) Havi érték (forint)**
Hús, hal és készítményeik 3,4 4 671
Tojás (161 darab/év) 0,5 510
Tej (2,8 és 1,5 százalékos) 7,7 1 848
Sajt, egyéb tejtermékek 2,4 2 122
Zsiradékok 1,4 1 191
Cereáliák 9,0 3 539
Cukor, kakaó, méz 1,2 562
Burgonya 4,0 691
Friss és tartósított zöldség 11,6 4 502
Friss és tartósított gyümölcs 6,5 2 364
Szárazhüvelyes 0,4 223
Fűszerek - 1 111
Kávé, tea, üdítők - 764
Összesen - 24 099
*a létminimum-számításnál
** 2013-as árakon
Forrás: KSH

A létminimum jelenlegi számítási módszerének egyik sajátossága, hogy az eredményekben - bizonyos tompítottsággal - megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig nő, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. Ez az arány 2012 és 2013 között valamennyi háztartástípusban csökkent.

Az utóbbi években a létminimum-mutatót számos kritika érte - állapították meg a statisztikusok. A fő probléma az, hogy a megnevezés nem tükrözi egyértelműen a tartalmat, arra utal, mintha a létminimum alatt élők valamennyien nélkülöznének. Ezzel szemben mind az élelmiszerkosár táplálkozás-élettanilag teljes tartalmára, mind a létminimumérték élelmiszer-normatívához viszonyított arányaira, mind a létminimumérték mögötti fogyasztás összetevőire a társadalmilag elfogadható szükségletkielégítési szint a jellemző. Ezen túlmenően a jelenlegi módszer és mintanagyság nem teszi lehetővé a differenciálást sem településcsoportonként, sem régiónként, sem foglalkozási csoportonként, holott e dimenziók mentén lényeges különbségek mutatkozhatnának. Mindezek szükségessé teszik a létminimum számítás módszertanának felülvizsgálatát a közeljövőben - írták a KSH szakértői.

forrás: napi.hu nyomán



0 Hozzászólás

Hírkategóriák