Nep Rekl

Rosszabbul élünk, mint tíz éve


 admin    17 jún : 19:37
 Nincs    Gazdaság

Magyarországon a helyzet egyre rosszabb. A létminimum alatt a minimálbér, a közmunkásoknak járó ötvenezer forint pedig még a minimálbérhez viszonyítva is szörnyen alacsony, nemhogy a létminimumhoz képest.

vs.jpgMagyarországon a helyzet egyre rosszabb. A létminimum alatt a minimálbér, a közmunkásoknak járó ötvenezer forint pedig még a minimálbérhez viszonyítva is szörnyen alacsony, nemhogy a létminimumhoz képest. Ennyiből egyszerűen nem lehet megélni ma Magyarországon. Mára másfélszer annyi családnak okoz gondot az élelmiszer-vásárlás, mint 6 éve, a szociális kiadások pedig csak Görögországban csökkentek jobban az elmúlt években Európában, mint nálunk.


Ma másfél millió embert érint lakhatási szegénység, és több mint 4 millió ember élhet a létminimum alatt. A legszegényebbekhez, csaknem egymillió emberhez, akik fával, vagy szénnel fűtenek, még a rezsicsökkentés sem ért el. Mindezek alapján kijelenthetjük: Magyarországon mára csupán a privilegizált kevesek teljesítenek jobban. A társadalom legszegényebbjei, a legrászorultabbak számára a helyzet egyre rosszabb.


A Gallup szerint a gyermekes családok felének gondot jelent az élelmiszer-vásárlás

A Gallup OECD országokat vizsgáló kutatása során többek közt azt is megkérdezték, hogy előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy a családnak nem volt elegendő pénze élelmiszert vásárolni. Az eredmények nem túl szívderítőek Magyarországra nézve. Eszerint a magyar gyermekes családok majdnem felében (47 százalékában), a gyermektelenek több mint az egyharmadában (35 százalékában) előfordult, hogy problémát jelentett az élelmiszer-vásárlás. 

Ez az eredmény mindkét csoportban a második legrosszabb Törökország után (utánunk mindkét esetben Mexikó következik, a negyedik legrosszabb helyen pedig az euró-milliárdokkal megsegített Görögország). 

gallup.png

A Gallup rövid összefoglalójában kiemeli, hogy 2007 óta több országban is folyamatosan egyre nagyobb arányú elszegényedést jelez a mutató. A legnagyobb mértékű romlást Magyarországon mértek, itthon 6 év alatt 32 százalékkal nőtt azon gyermekes családok száma, akiknél előfordult, hogy nem volt pénzük élelemre. Második helyre ért oda Törökország a maga 22 százalékpontjával és harmadikra Görögország 20 százalékponttal.

A Gallup eredményei nem meglepőek. Az OECD saját tanulmánya a Society at a Glance már korábban kifejezetten borús képet festett Magyarországról: a felmérés szerint a 2006/2007-es évekhez képest 2011/2012-re majdnem megduplázódott (17 százalékról 30 százalékra emelkedett) azok száma, akik úgy érzik, hogy még élelmiszerre sincs elég pénzük.

Csökkenő szociális juttatások 

Érdemes még egy pillantást vetni az OECD összehasonlító vizsgálatára, amelyből az is kiderül, hogy csak Magyarországon (a lélegeztetőgépen tartott Görögország mellett) csökkentek a szociális kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan a munkaképes korú lakosság szociális transzferjei (ide tartozik például a munkanélküli segély, betegszabadság és minimálbéresek támogatása). Az OECD nem is tanácsolja ezen juttatások mérséklését a válságos időkben, mivel ilyenkor még sérülékenyebbek a munkavállalók. 

oecd.png

A minimálbér bőven a létminimum alatt

A Központi Statisztikai Hivatal idén is közzé tette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik, mennyien is élnek ez alatt. Utoljára 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt. Pontos adatot immár nem tudunk, de a bűvös 4 milliós határt már 2012-ben átléphette a létminimum alatt élők száma. Ez egymillióval több, mint a kétezres évek elején. Mindenesetre a létminimum összege jócskán lehagyta a nettó minimálbért: 2013-ban egy egyedülálló felnőttnek 87 ezer 510 forintra, egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak 253 ezer 779 forintra, míg egy egyedülálló nyugdíjasnak 78 ezer 759 forint jövedelemre lett volna szüksége a létminimum eléréséhez. A tavalyi érték minimálisan nőtt a 2012-hez képest: akkor 85 ezer 960 forintra lett volna szüksége egy felnőttnek a megélhetéshez a KSH szerint. 

A bruttó minimálbér jelenleg 101 ezer 500 forint, de ez nettóban mindössze 66 ezer 483 forintot jelent, vagyis még az idei nettó minimálbér is messze alatta marad a KSH által meghatározott egy főre jutó tavalyi létminimum-összegnek.

letminimum_140606.jpg

A rezsicsökkentés nem válasz a lakhatási szegénységre

Nem titok, hogy a rezsicsökkentéssel azok a fogyasztók szakíthatták a legnagyobbat, akik a legtöbbet fogyasztanak. De a Habitat for Humanity Magyarország által készített tanulmány szerint mintegy 900 ezer lakásba nem ért el még minimálisan sem a rezsicsökkentés hatása, mivel fával, szénnel, vagy PB-gázzal fűtenek. Illetve a lakosság negyedének van rezsitartozása.

A szervezet a tavalyi költségvetés lakhatással kapcsolatos tételeit is számba vette: a 182 milliárd forintból 124-et a jobb fizetőképességű középosztályt célzó programok tették ki, ezzel szemben a szociálpolitikai szempontokat is figyelembe vevők csak 58 milliárd forintot. Így a tanulmány szerint a lakhatási szegénység már másfél millió embert érinthet.

habitat.png

 A megfizethető szociális bérlakásszektor továbbra is fájóan hiányzik a hazai lakáspolitikából. A magyar lakosság 90,5 százaléka él  saját tulajdonú lakásban és csak 6,7 százaléka szociális vagy alacsony bérű bérlakásban. Az Egyesült Királyságban 66,7 százalék, Németországban 53,1 százalék a saját tulajdonú, 15,9, illetve 38,6 a szociális bérlakások aránya. Ráadásul Budapesten mintegy 85 ezer, a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban 65 ezer üres lakás van, amik nagy része összkomfortos vagy komfortos.

 

Forrás: Link,




0 Hozzászólás

Hírkategóriák