Sumerok-akkádok, káldok, sémi-hámi rokonság, arámi nyelvi rokonság


 admin    01 nov : 13:19

A sumer-magyar rokonság, a másik ilyen teória pedig magyar nyelvünk arámi eredetűsége.

Turul20
Előrebocsátom, hogy én nem vagyok sem történész, sem pedig önjelölt magyarságkutató, csak egy gondolkodó magyar ember, aki elolvasott már ebben a témában jó pár forrást.

Tudjátok a probléma ott kezdődik, hogy mint minden szakmában, így a magyar őstörténetünk kutatása kapcsán is sok kontár és magát kutatónak kikiáltó ember van, akik talán jobban tennék, ha megmaradtak volna saját szakmájuknál.
Persze lehet, hogy abból nem tudtak megélni, vagy éppen a kutyát sem érdekelte szakmai tudásuk.
Aztán vannak olyan önjelölt kutatók is, akik idegen érdekeket szolgálva kutatják a magyar őstörténetet és pénzért publikálnak olyan dolgokat, amelyek közelében sem lehetnek a valóságnak pusztán azért, hogy a rokonságunkat bizonyítsák különböző népcsoportokkal.

Ha ez még nem volna elég probléma, sajnos sok olyan kevés tárgyi és egyéb tudású ember van a magyarság között is, akik minden képtelenséget el is hisznek, vagy elfogadnak hitelesnek, ha benne van a "magyarok őstörténete" a "Szent Korona" vagy ezek kombinációja.

Persze vannak és lesznek emberek, akik engem is lehülyéznek és lebutáznak majd ezen írásom kapcsán, de ez a tényeken, a lényegen és a valóságon nem változtat.


Az egyik ilyen szándékosan terjesztett téveszme a zsidó-magyar rokonság.
Persze nem így ilyen direkten tálalják ezt, hanem burkoltan egymásra építve a mozaikokat.
Biztosan mindannyian hallottatok már két teóriáról az egyik a sumer-akkád-magyar rokonság, a másik ilyen teória pedig magyar nyelvünk arámi eredetűsége.
Ez talán az egyszerű ember számára jól hangzik, mert úgy gondolhatja, hogy mi magyarok valamelyik elismert ősi néphez tartozunk. Ha valaki figyel és olvasott már egy kis őstörténetet az tisztában van vele, hogy mindkét állítás a magyar - zsidó rokonságra hivatott utalni és ezt kívánja bizonyítani.

Terkep

Akkád Birodalom

Hogy kik is voltak azok a sumer-akkádok?
Mezopotámiai sémi népek, később Babilóniak.
A sumer-akkád nyelv a sémita (szemita) nyelvek közé tartozik, ugyanúgy mint a Türk.
A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.

Ők magukat szag-gigának, „fekete fejűeknek” (akkád nyelven: szalmat kakkdim) hívták.
Hamurabi idején a „fekete fejű” egyszerűen közembert is jelentett, s ebben a jelentésben élt az asszír királyok korában is felirataik szerint.

Hamurabi(Itt jegyezném meg, hogy a "fekete fejű" mai szóhasználatban négert is jelenthetett sőt nagyon is valószínű, hogy akkoriban is azt jelentette, hiszen az emberek egymást külső tulajdonságaik alapján nevezték el így, ha valakinek fekete volt a feje az azt jelentette, hogy az illető néger ami, ha tudjuk, hogy a sémi népek Sába királyságából, fekete Afrikából jöttek már nem is meglepő.)

A sumer szó a Sumer és Akkád királya kifejezésben tűnik fel az Akkád Birodalom felirataiban, a területre utaló šumērû formában. Eredete homályos. Az újkorban nevezték el a népet ezen kifejezés alapján sumereknek.

A magyarok pedig nem négerek és így nem szag-gigák (fekete fejűek). Sőt az ókori ábrázolások és leírások sem említik a magyarságot négerként fekete-bőrűként, fekete fejűként. A sémitákat viszont igen.

A Sumer birodalom, mint olyan nem létezett.
Sumer-Akkád birodalom volt. 
A Sumer egy városállam volt amelyik szellemi, városi kulturális, vallási szinten fejlődött inkább az Akkád pedig inkább földművelő népcsoport volt, de a kettő nem különíthető el, a források szerint ugyanakkor együtt, egy időben jelentek meg Mezopotámiában.
Ez olyan dolog lehetett mint ma a városi lakosság és a vidéki parasztság megléte egy országban.

Ie2000

ie. 2300

Az i. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól kezdve az Uruk-korban alakultak ki Sumer területén a korábbi falusias településrendszer helyén a városi jellegű települések adminisztratív épületekkel és templomokkal.
Ezzel párhuzamosan alakult ki nyilván a városok vezető rétege, élén a templomok szolgáival, papokkal, és a város vezetőivel, uralkodóval.
Ezen tisztségek a rendelkezésre álló adatok szerint eleinte nem váltak el egymástól.
A templom egyben gazdasági központ is volt. Az i. e. 3. évezred közepén a sémi akkádok, majd az évezred végén a szintén sémi amurrúk változtatták meg Sumer etnikai összetételét.

Az Akkád Birodalom majd az első amurrú dinasztiák Íszínben és Larszában még sumer népesség felett is uralkodtak, de a sumerek a szintén amurrú Óbabiloni Birodalom idejére teljesen asszimilálódtak, feloldódtak a sémi népekbe.

A sumer-akkád két népcsoportból tevődtek össze (így ez sem igaz, mert ugyanarról a népcsoportról beszélünk, csak két különböző vallású népcsoportról, mégpedig a sémitákból és a hamitákból (sumer =sémi+hámi).

Afro AzsiaiAfroázsiai nyelvcsalád (korábban sémi-hámi nyelvcsalád)

Ezeknek a népeknek a nyelvrokonsága már rögtön feltűnhet minden embernek ezeknek népcsoportoknak a köszöntéséből, pl.:
A türk-arab-hámi (iszlám, muszlim) így köszönti honfitársát: Salem aleikum !
A héberek (Izraeliták): Salom aleichem!
Igen, ők bizony rokonok és nem is kicsit.
A “két nép” (arab-berber és héber) csak a vallásában tér el egymástól.
(A DNS kutatások szerint az arabok-berberek és a héberek=zsidóság esetében ugyanarról a népről van szó. )
Kik is a sémiták ez a szó ma is ismert ez pedig a szemiták, igen ezek a Héberek, más néven Zsidók.
Igaz, hogy ma nem használják ezt a kifejezést a zsidóságra, de az antiszemitizmust, mint kifejezést mindenki ismeri, hiszen sokszor mondják a magyarokra, hogy antiszemiták, ami tulajdonképpen antisémitát jelent, ennek jelentése pedig antizsidó ill. olyan ember, aki zsidóellenes.
Zárójelben jegyezném meg, hogy sokan az Asszírokat (Szíreket) is belekeverik ebbe a sumer-akkád-türk-arab-asszir-magyar-szemita rokonságba, azt azonban tudni illik, hogy az asszírok az akkád, majd az arámi nyelvet beszélték és bizony a sémi nyelvcsaládba tartoznak.

Hamurabi
Babylon Hamurabi uralkodása alatt.
Ide tartoztak az Asszirok is.


A kutatások szerint:
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk. A mai asszírokat szíreknek is nevezik.

Saját szír nyelvű elnevezésük ma általában ܐܬܘܪ̈ܝܐ, aturaje, vagyis „asszírok”, illetve szuraje vagy szurjoje, azaz „szírek”.
Az „asszír” név csak a 20. században terjedt el, korábban a „szír” népnév volt az általános.

Egy-egy kisebb csoportjuk aráminak, illetve káldnak vallja magát.” A lényeg az, hogy ez a népcsoport is a sémita=szemita népek közé tartozik.

AsszirAsszír birodalom.

Tulajdonképpen az arab ill. Jemen, Etiópia, Eritrea, Szomália, Dél-Szudán (Sába királysága) területeiről is érkező bevándorlók is ezt a célt is szolgálják.

Saba
Azt ugyanis kevesen tudják, hogy rengeteg fekete ortodox Izraelita vallású él azon a területen, kiket Izrael állam saját maga nem fogad be, viszont ezeken a területeken a négerek nem tűrnek meg más vallást, csak az iszlámot.).

Az egy másik kérdés, hogy mennyire magyar ill. mennyire magyar érzületű az az ember, aki a sumer-akkád-asszír=sémi(szemita=zsidó) rokonságot akarja bizonygatni, vagy éppen a hámi=arab=iszlám=mohamedán rokonságot, persze a mohamedán rokonságot tovább gondolva akár a török (türk) - magyar rokonságot is.
Hiszen ebben az esetben is ugyanarról beszélünk a türk-magyar rokonság esetében is hamár tudjuk, hogy a sémi-hámi genetikailag rokon.

Magyar Oshaza
Ősmagyarság vándorlása.

A magyarság őshazája és vándorlása a régészeti leletek alapján:

Egyértelműen megállapítható, hogy ugyanabban a korban a magyarok szállásterületei pár ezer kilométerrel északabbra helyezkedtek el.

Ráadásul a vándorlási útvonala is messze, ezer kilométerekkel északabbra elkerülte Babilon földjét.

Ha valaki nem hinné el kérem vegyen elő egy térképet és ellenőrizze.

Bizanc Sasanida

Utóirat: Ezt az írást gondolatébresztőnek szántam, nincs bennem semmilyen hátsó szándék és nem szándékoztam senkit megsérteni. Elnézést kérek azért is, hogy én is belekontárkodtam a témába, mert én nem vagyok sem kutató, sem nyelvész, sem pedig történész.

Lévai György

Nyomtatóbarát változat


Hírkategóriák